A 83 �ves kor�ban meghalt sv�d sz�n�szn� tucatnyi Bergman-filmben j�tszott. Legh�resebb k�z�s filmj�k a Persona (1966), amelyben�Liv Ullmann mellett alak�tott �ri�sit, elnyerve a "sv�d Oscart", a legjobb sz�n�szn�nek j�r�Guldbagge-d�jat.�
A 2019. �prilis 14.-�n meghalt Bibi Andersson Stockholmban sz�letett (Berit Elisabeth Andersson n�ven) 1935. november 11.-�n. Ingmar Bergman fedezte fel: el�sz�r 1951-ben dolgoztak egy�tt egy tiszt�t�szer-rekl�mfilmben. Els� komolyabb filmszerep�t m�gsem Bergmant�l, hanem�Alf Sj�bergt�l kapta, szint�n 1951-ben (J�lia kisasszony). Azt�n Bergman is r� osztott egy kisebb szerepet az Egy ny�ri �j mosoly�-ban (1954), majd j�tt A hetedik pecs�t �s A nap v�ge (1957), ut�bbiban m�r f�szerepben.�

Andersson �sszesen 13 Bergman-mozg�k�pben szerepelt, ezek k�z�l kiemelkedik a Persona (1966), amely�rt Andersson elnyerte a sv�d filmakad�mia sz�n�szn�i d�j�t. K�ts�gk�v�l nagyot alak�tott ebben a fekete-feh�r, nyomaszt�, a horror szintj�n zsigerig hatol� l�lektani dr�m�ban.�
De nemcsak Bergman, a megbotr�nkoztat�s sv�d mestere, Vilgot Sj�man filmjeiben is eml�kezeteset alak�tott: a�H�l�kocsi (1962) c�m� film�rt elnyerte a berlini filmfesztiv�l sz�n�szn�i d�j�t, de par�d�s volt a�N�v�rem, szerelmem-ben is (az 1966-os filmet hossz� ideig nem engedte bemutatni a magyar kommunista cenz�ra). 1968-ban ut�bbi�rt �s a Person�-�rt jel�lt�k BAFTA-d�jra.�
A hatvanas �vek k�zep�t�l amerikai filmekben is felt�nt, t�bbek k�z�tt dolgozott Ralph Nelsonnal (P�rbaj Diabl�n�l, 1966), John Hustonnal (The Kremlin Letter, 1970),�George Schaeferrel (A n�p ellens�ge, 1978) �s Robert Altmannal (Kvintett, 1979) is.
Andersson az �tvenes �vek k�zep�n lett a�Sv�d Kir�lyi Sz�nh�z t�rsulat�nak tagja, a filmez�s mellett t�bb mint 30 �vig �llt sz�npadon. A 90-es �vekt�l kezdve m�r rendez�k�nt dolgozott a neves stockholmi te�trumnak, de a filmsz�n�szett�l nem vonult vissza. Eg�szen 2009-ig akt�v volt: ekkor stroke-ot kapott, �s elvesztette besz�dk�szs�g�t.�